Szlovákiai Magyar Adatbank - Települések » Zsolna [Žilina] Zsolna [Žilina] – Szlovákiai Magyar Adatbank – Települések

Zsolna [Žilina]

Az adatbázis tartalmazza a települések magyar és szlovák megnevezését, hivatalos 6 számjegyű kódját, közigazgatási állapotát és a népszámlálási és települési adatokat 1880 és 2011 között.

Zsolna [Žilina] /település/

hivatalos megnevezés: Žilina, magyar megnevezés: Zsolna (település), kód: [517402], járás: Zsolna [511], kerület: Zsolnai kerület [5]

Város, járási és kerületi székhely a Kiszucai- és a Sztrázsó-hegység között, a Zsolnai-medencében, a Vág folyó völgyében. L: [1921] – 12 073, ebből 9698 (80,3%) szlovák, 750 (6,2%) német, 674 (5,6%) zsidó, 439 (3,6%) magyar; [2011] – 81 494, ebből 74 331 (91,2%) szlovák, 1018 (1,2%) cseh és morva, 292 (0,4%) roma, 93 (0,1%) magyar, 43 (0,1%) német, 8 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 74 272 (91,1%) szlovák, 1104 (1,4%) cseh, 152 (0,2%) roma, 128 (0,2%) magyar, 48 (0,1%) német, 2 jiddis. V: [2011] – 53 674 r. k., 2717 ev., 326 gör. kat., 176 jehovista, 142 gör. kel., 52 ref., 44 izr. – Sziléziai német telepesek által a 13. sz.-ban alapított kereskedőváros évszázadokon keresztül a magyarországi posztóipar egyik központja volt. 1910-ben rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1954-ben kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta kerületi székhely. Csehszl. megalakulását követően, 1918 dec.-e és 1919 febr.-ja között a szlovákiai teljhatalmú minisztérium székhelye volt. A szlovák pártok képviselői 1938. okt. 6-án itt kiáltották ki Szl.-nak a csehszlovák államon belüli autonómiáját. A 18. sz. óta számottevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba hurcoltak. Négyszög alaprajzú, árkádos főtere védett műemlékegyüttes. A főtéren álló r. k. (Szt. Pál-) templom és rendház 1743-ban barokk, a várdombon álló r. k. (Szentháromság-) templom 1400 körül gótikus, a közeli Burián-harangtorony 1530-ban reneszánsz stílusban épült. Zsinagógáját 1933–34-ben, ev. templomát 1935–36-ban emelték. Egyetemét, a Zsolnai Egyetemet (1996-ig Közlekedési és Távközlési Főiskola) 1953-ban, bábszínházát 1950-ben, a Vág Menti Múzeumot 1936-ban, a Vág Menti Galériát 1976-ban hozták létre. A város Szl. egyik legjelentősebb ipari központja, valamint vasúti és közúti csomópontja, 2008 óta r. k. püspöki székhely. – A 20. sz. második felében közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést, köztük a váráról híres Budatint.

Telepulesi adatok 1880 es 2021 kozott

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások


Népességszám82656

Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID27575
Módosítás dátuma2020. szeptember 6.

A településhez kapcsolódó egyéb adatok

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Csemadok alapszervezetek

Not Found

Csemadok művészeti együttesek

Not Found

Bibliográfiák

Not Found

Repertóriumok

Not Found

Kronológiák

Not Found

Kisnyomtatványok

Not Found

Néprajzi adattár

Not Found

Felvidéki település-mustra (a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa)

HAGYOMÁNYOK
Szöveges gyűjtések
Szlovákiai Magyar Népzenei Adatbázis
Népzenei gyűjtések adatbázisa
Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum
Szlovákiai Magyar Néptánc Adatbázis
Népi játékok
Kvízek
Felvidéki értéktár
JELEK
Emlékhelyek a Felvidéken
Publikációk
Folyóiratok
Rendezvények, ünnepélyek
Csemadok Fotóarchívum
Régi fotók a Felvidéken
KÖZÖSSÉGEK
Csemadok szervezetek megalakulása
Csemadok alapszervezetek0
Művészeti együttesek0
Csemadok területi választmányok0
Könnyűzenei együttesek0
Értéktár Bizottságok
SZEMÉLYISÉGEK
Országos rendezvények eredményei
Jeles felvidéki személyiségek
A Szövetség személyiségei, kitüntetettjei
Kézművesek adatbázisa0

Hibát talált?

Üzenőfal